Bőrbetegségek III.

A seborrheas (szeborreás) ekcéma ún. seborrheas típusú bőrbetegség. Ez annyit jelent, hogy a betegség kialakulásához szükség van egy alapra, vagyis esetünkben a seborrheas bőrtípus meglétére. Ez (az ún. seborrhea) genetikai okú, családon belül rendszerint halmozódó, gyakori, fokozott faggyútermeléssel járó állapotot, de önmagában még nem betegséget jelent. Az arcbőr többnyire zsírosan fénylő, a hajas fejbőrön korpázó hámlás tapasztalható, a haj általában zsíros, összecsapzott. Férfiakon gyakrabban fordul elő. Bizonyos bőrbetegségekre hajlamosít. Pubertáskorban indul rendszerint, majd a fiatal felnőttkorban (16-25 év) a legsúlyosabb. Olykor idősebb korban ismét jelentkezik.

A seborrheas ekzema vagy bőrgyulladás (dermatitis), vagyis maga a bőrbetegség enyhén gyulladt, általában teljes felületén hámló, barnássárga – vörös színű, általában viszkető, égő foltokból áll. Leggyakrabban az orr mellett, szemöldöktájon, a szemöldökök között (ún. glabella táj), a fülek mögött ill. a homlok-hajas fejbőr határán lép fel. Ritkábban, férfiakon a mellkas tájon is jelentkezik. Kiváltásában baktériumok, ill. egy bizonyos gomba is szerepet játszik (Pityrosporum ovale), mely a bőrünkön normál esetben is jelen van. A stressz a betegek többségében a bőrtünetek romlását idézi elő. Nem fertőző bőrbetegség.

Kezelése lényegében tüneti, mely azt jelenti, hogy bár az elváltozások jól kezelhetők, a terápiára visszafejlődés észlelhető, a kiújulás gyakori és teljesen nem megelőzhető. A tünetek súlyossága az évszakoktól is függhet, a lefolyás hullámzó. A legtöbb betegnél látjuk, hogy nyaranta (elsősorban a napfény hatása miatt) kevesebb tünetük van, esetleg teljesen tünetmentessé válnak, de bizonyos betegeknél nyaranta akár belobbanás is észlelhető. Téli-őszi időszakban az esetek nagy részében inkább romlást láthatunk.

Tudnunk kell, hogy a tünetek súlyossága, lefolyása rendkívül változatos, egyénenként változó, és előre nem jósolható meg. Sok betegnél figyeljük meg, hogy stressz hatásra (vizsgaidőszak, munkahelyi v. családi problémák stb.) seborrheas ekzemájuk lényeges romlást mutat, vagy legalábbis a kezelésre makacsabbnak bizonyul. A seborrheas ekzemában szenvedő betegek családjában – éppen a betegség genetikai eredete miatt – sokszor látunk egyéb, szintén seborrheas alapú bőrbetegség előfordulását, pl. acne (akne) betegséget (pattanásos arc- ill. hátbőr), rosacea vagy éppen perioralis dermatitis meglétét.

Az ún. seborrheas keratosisok, vagy más néven „időskori” barna szemölcsök többnyire a törzsön, háton és mellkason, ám gyakran az arcon is kialakuló barna, sokszor idővel vaskos, morzsalékony felületűvé váló kozmetikailag rendkívül zavaró elváltozások. Nevével ellentétben nem tartalmaz HPV (Human Papilloma) vírust. (Korábban használt neve, a verruca seborrhoica megtévesztően a vírusos szemölcsökkel tette összetéveszthetővé). Rosszindulatúvá soha nem válik, de néha, főként ha igen nagy számban van jelen, vagy éppen izzadáskor viszkethet. Általában sárgásbarna vagy barna színű, felszíne szemölcsös, gyakran viaszos fényű, és többnyire előemelkedik a bőr felszínéből. Nagyon gyakori, főként idősebb életkorban, és legtöbbször meglehetősen könnyű diagnosztizálni. Sok esetben a szokásostól eltérő megjelenésű is lehet, és főként a nagyon sötét, fekete, nem típusos (atípusos) elváltozás melanomát (melanoma malignum) is utánozhat.

Fontos ismerni, hogy bár az elváltozás veszélytelen, ha hirtelen igen nagy számban, általában viszketés kíséretében jelennek meg a testünkön, feltétlenül bőrgyógyászhoz kell fordulni egy igen ritka probléma (Leser-Trélat syndroma) lehetősége miatt, mely belszervi daganatos folyamatot jelezhet.

Ez a bőrelváltozás jellemzően krónikus fényhatásra, más szóval az egész életünk során elszenvedett napfény (UV fény) összeadódó károsító hatására keletkezik. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy elsősorban idősebb betegeken, és a fénynek nagyobb eséllyel kitett bőrterületeken alakul ki leginkább. Ilyenek az arc egésze, ezen belül is leginkább az orr, fülek, orcák, ezen kívül a nyak és dekoltázs bőre és a kézhát.

Az elváltozás nem rosszindulatú, vagyis önmagában nem tartalmaz még daganatsejteket. Ennek megfelelően nem a „bőrrákok” közé soroljuk, hanem az ún. daganat megelőző (szakszóval praecancerosus) állapotok közé. Ez nem jelenti persze azt, hogy a solaris keratosisból okvetlenül és biztosan bőrdaganat képződik az idővel, de ez azért nem is zárható ki teljes bizonyossággal. Így tehát folyamatos bőrgyógyászati megfigyelésre és kezelésre van szükség, és amennyiben hirtelen növekedés, változás következne be az elváltozással kapcsolatban (elsősorban csomóképződés, hirtelen vaskos szarumassza képződése), akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulnunk. Ebben az esetben sokszor az ún. spinalioma (ez már bőrdaganat) képződése jöhet szóba.

Önmagában a még nem daganatos elváltozás nem feltétlen és nem is mindig igényel eltávolítást (ez történhet sebészetileg, de lehet lézeres, kauteres vagy fagyasztásos megoldás is). Legtöbbször elégséges a külsőleges (kenőcsös) kezelés, komoly fényvédelem mellett (fényvédő krémek használata nyári időszakban).