+36 30 902 9169 info@euromedica.hu

Bőrbetegségek II.

Leggyakrabban előforduló bőrbetegségek (J-P)

Az alábbi oldalakon a leggyakrabban előforduló, vagyis saját bőrgyógyászati praxisunk során is legtöbbször felbukkanó bőrbetegségek ismertetésére kerül sor. Az oldalak elkészítésekor arra törekedtünk, hogy mindenfajta előképzettség nélkül is közérthetően, vagyis érthető nyelvezettel megfogalmazva és az orvosi szakszavakat lehetőség szerint kerülve (vagy ha nem kikerülhetőek, akkor azokat legalábbis azonnal megmagyarázva) adjuk közzé a legfontosabb tudnivalókat. Felhívjuk figyelmüket azonban arra, hogy a közreadott információk soha, semmilyen esetben sem helyettesíthetik a bőrgyógyászati vizsgálatot, és főként nem adhatnak alapot bárminemű otthoni kezeléshez vagy „öngyógyításhoz”. Célunk elsősorban az ismeretterjesztés. Munkánk már akkor is megérte a fáradtságot, ha akár csak egyetlen esetben is elősegítette a gyors diagnózist és ezzel a megfelelő kezelést, vagyis a beteg időben, a komolyabb baj, vagy esetleg a már csak nehezen gyógyítható stádium előtt bőrgyógyászhoz fordult.

Bármilyen kérdés esetén keresse Klinikánkon dr. Nowinszky Tibor, bőrgyógyász-kozmetológus szakorvost! Ha pedig nem találta meg oldalunkon az Önt érdeklő kérdésre a választ, kérjük jelezze felénk, ezzel is segítve az oldal folyamatos fejlesztését olvasóink, betegeink igénye alapján.

Körömgombásodás (onychomycosis)

A körömgombásodás, orvosi szakkifejezéssel onychomycosis a kéz vagy lábujj körmének gombák okozta fertőzése. A körömgomba világszerte probléma, népbetegségnek tekinthető. A gombával fertőzött körmön leggyakrabban sárgás, homályos (esetenként fehéres vagy zöldesbarna) elszíneződés jelenik meg. A köröm szabad éle, ritkábban az oldala megvastagodik, az elszíneződés lassan az egész körömre ráterjed, formája eltorzul, fénytelenné válik. Alatta elpusztult körömdarabok gyűlnek össze, és végül leválhat a körömágyról. Kezdetben a köröm csak ritkán fáj, de a későbbiek során, amikor megvastagodik, a körömágyra gyakorolt nyomás fájdalmat okozhat. Egy körömből kiindulva a fertőzés átterjedhet a kéz vagy láb többi körmére is.

A láb és a körmök fertőzöttsége sokkal gyakoribb, mint a kézkörmök ilyen betegsége. Kialakulása külső tényezőktől (éghajlati viszonyoktól, életmódbeli, ruházkodási szokásoktól, élet- és munkakörülményektől) és belső faktoroktól (alapbetegségektől, nemtől, életkortól) függ. Ennek megfelelően a fertőzések gyakorisága még Európában is változatos képet mutat, 1,7 -13 % közötti aránnyal. Egyes betegségekhez – pl. cukorbetegséghez – társulva 20-30 %-ot is elérheti. A fertőzés idősebb korban sokkal gyakoribb. A bőrgyógyászok által igazolt esetek 40%-ában a láb és lábkörmök gombás fertőzöttsége együttesen található meg. Amellett, hogy esztétikailag és pszichikailag zavarja a beteget, gyakran életminőségüket is hátrányosan befolyásolja. Járási, lábbeli-viselési problémákhoz, orbánc és más betegségek kialakulásához vezethet, főként ha a kor előrehaladtával a hajlamosító tényezők halmozottan fordulnak elő.

A körömgombásodás okozói:

A kórokozók legnagyobbrészt az emberi bőr és köröm szaruanyagát emészteni képes bőrgombák (ún. dermatophytonok), melyek jelentős része kifejezetten az emberi szervezethez és környezetéhez adaptálódott (antropofil). Másrészt olyan sarjadzó- és penészgombák is megtámadhatják a bőrt és a körmöt, melyek mindennapos lakói az emberi bőrnek, és számukra megfelelő körülmények között képesek betegséget okozni.

Figyelmeztető jelek:

Ha a talpunkon száraz hámlás alakul ki, vagy – főként nyári időszakban – apró, savós bennékű, égő, viszkető hólyagocskák jelennek meg, felmerül a fertőzés gyanúja. A talpi rész oldalán, lábfejre húzódva, az ún. mokaszin vonalban létrejövő hámló, viszonylag éles határú, viszkető, enyhén gyulladt folyamat is gombás fertőzésre utal. A lábujjak között kialakuló hámlás, berepedezés hasonlóképpen intő jel. A lábkörmök, gyakran a nagylábujj körmének deformáltsága, mely lassan, fokozatosan, vagy sérülést követően jön létre, leginkább gombás eredetű. A körömgombásodás klinikai képe meglehetősen változatos, így a téves diagnózis veszélye nagy, a kezelés pedig költséges, ezért a „figyelmeztető jeleket” feltétlenül bőrgyógyász szakorvosnak kell azonosítania.

A lábgombásodás megelőzhető és gyógyítható. Természetesen a megelőzés olcsóbb és kényelmesebb, de ha a fertőzés már kialakult, gyógyszeres kezeléssel és a fertőzőforrás kiiktatásával az újrafertőződés megakadályozható.

A fertőzés kialakulását az egészségtelen lábbeli, mely hátrányosan befolyásolja a láb anatómiáját, összepréseli a lábujjakat, nem engedi szellőzni a lábat, valamint a műszálas zokni, harisnya egyértelműen elősegíti. A munkaruházat (bakancs, gumicsizma) gyakori használata, az üzemi, közösségi fürdők, tusolók hasonlóképp veszélyforrások. A nyilvános fürdők, uszodák vize, kommunális helyiségei, padlózata nagy mennyiségben tartalmaznak fertőző gombaelemeket, melyek más betegek lábáról kerülnek a környezetbe.

Teendők:

  • A megelőzés legfontosabb része a mindennapos lábmosás után a lábfej, a talp és a lábujjközök szárazra törlése, hintőporozása. A lábizzadás ecsetelőkkel, hintőporokkal való megakadályozása a gombák életkörülményeit rontja. Különösen fontos ez a gyakori uszodalátogatóknál, rendszeres sportot, komoly fizikai erőkifejtést végzőknél. A saját törölköző és papucs használata természetes higiénés követelmény.

  • A bőr- és körömgombásodás gyanúja esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Ennek legfontosabb oka, hogy más bőr- és körömelváltozások is hasonló tünetekkel járhatnak, az önkezelés tehát fölösleges, sőt egyenesen káros lehet.

A kezelés önmagában nem jelenti a végleges gyógyulást. A visszafertőződés megakadályozása legalább ilyen fontos lépés. Ennek legegyszerűbb módja a fertőzőforrás megszüntetése, mely részben a gombásodásra veszélyeztető helyek elkerülésével, részben fertőtlenítéssel oldhatók meg. A kiújulás forrása általában a harisnya, ill. a lábbeli, vagy valamely családtag a közös fürdőszoba használata révén. Ezért javasolt a pamut zoknik magasabb hőmérsékleten való mosása, vasalása, ill. a lábbelik rendszeres fertőtlenítése. A fürdőszoba gumiszőnyegét, a fürdőkádat hypóval lehet fertőtleníteni. Körömvágás után a manikűr-felszerelést fertőtleníteni kell.

Kezelés:

A körömgomba kezelésére külsőleg alkalmazandó ecsetelők, lakkok, valamint szájon át bevehető kapszulák, tabletták állnak rendelkezésre. A külső ecsetelők, ill. lakkok alkalmazása általában kisebb körömérintettség esetén hatékony, ezek terápiás költsége alacsonyabb. Hatékonyságuk általában a belsőleg alkalmazható gyógyszereké alatt marad. A szájon át alkalmazható kapszulák, tabletták jóval eredményesebbek, bár száz százalékos gyógyulást ebben az esetben sem ígérhetünk. Vannak olyan gombafajok, melyek a ma felírható gyógyszerek mindegyikével szemben ellenállóak, szerencsére azonban a fertőzésben ezek csak ritkán vesznek részt. A belsőleg alkalmazható szerek a külső szerekkel ellentétben belülről kifelé hatnak, felhalmozódnak a beteg körömben és ott elpusztítják a gombákat. Bár hatékonyságuk rendkívül jó, a köröm gyógyulásának idejét természetesen ezen gyógyszerek sem siettetik, hiszen a köröm beteg területének lenövése (az újonnan növő egészséges köröm mintegy letolja a beteg területet) a köröm növekedési ütemétől függ. Viszonyításképpen: a kézköröm teljes gombás érintettsége esetén (a körömlemez teljesen, a körömágyig beteg) kb. 6 hónap, lábköröm hasonló érintettsége esetén kb. 12 hónap a teljes lenövés átlagos ideje. A tabletták ill. kapszulák között vannak, melyeket naponta, ill. hetente kell szedni, ill. egyeseket lökésszerűen, hosszabb szünetek közbeiktatásával kell adni. Hátrányuk sok előnyük mellett (a csak lokális, vagyis helyi kezeléssel szemben) a magasabb terápiás költség.

Bármilyen terápiát választunk is, a hatékony kezelés első hónapjában – a lassú körömnövekedés miatt – általában nincs észrevehető javulás a körmön (észrevehető lenövés), ez általában a második hónap vége táján szembetűnő csak, onnantól a látható lassú lenövés folyamatos!

Lichen ruber planus

A mai napig nem ismert eredetű, sokszor pszichés stresszt követően kialakuló ártalmatlan, de zavaró (időszakosan igen hevesen viszkető) bőrbetegség. Jellegzetes apró, többnyire 1-3 mm átmérőjű, sokszor utcakövezethez hasonlóan elrendeződő, sokszögű (polygonalis) vagy kerek, mérsékelten előemelkedő, fénylő felszínű, éles határú, tömött tapintatú csomócskákból (ún. papulákból) állnak bőrjelenségei. Az elváltozások száma igen változó. Néha csak a legjellegzetesebb területeken (csuklók hajlító oldalán, keresztcsonttájon) találhatók elszórtan a fent leírt apró göbcsék, máskor a jelenségek csaknem az egész törzs és végtagok felületét elboríthatják. Gyakori még a nemi szerveken, lábszárak feszítő felszínén, lábháton, bokatájakon, de nagyon ritka az arcon. A kis göbcsék sokszor összefolyva 1-3 cm átmérőjű ún. plakkokat képeznek, de ekkor is mindig felismerhető, hogy ezek különálló (izolált) göbcsékből állnak. A papulák többnyire erősen viszketnek, de vannak szubjektív panaszt egyáltalán nem okozó esetek is.

A vakarás a tüneteket általában provokálja, ilyenkor a papulák a vakarási nyomnak megfelelően vonalszerűen helyezkednek el. Gyakori jelenség az is, hogy a papulák gyűrű alakban rendeződnek el (lichen anularis). Ritkán előfordul az is, hogy a papulák tetején néhány milliméter nagyságú hólyagok keletkeznek (lichen bullosus). Sokkal gyakoribb, hogy a lábszárak, lábhát területén a rosszabb vérkeringés miatt a papulák megvastagodnak (hypertrophiásak), erősebben kiemelkednek, 1-2 cm átmérőjűek. Az elváltozások felszínén gyakran – nagyítóval megfigyelhető – fehéres színű hálózatos rajzolat látható.

Külön jellegzetessége a betegségnek, hogy a papulák a nyálkahártyákon is megjelennek (szájnyálkahártya, nők esetében a nemi szervek nyálkahártyája). Itt azonban fehéres színűek és gyakran bizarr faág-, agancsszerű, máskor hópehelyszerű fehér képződmények formájában láthatók. Ezeken a területeken is lehetnek gyűrű alakúak. Ritkán látjuk azt is, hogy a betegnek csak a szájában (a nyálkahártyán, ajkakon) vannak tünetei, egyéb bőrjelenség nélkül (lichen oris). A hosszabb ideig fennálló szájlichen plakkos formát ölthet (az elváltozások összefolyhatnak, kissé előemelkedővé válhatnak), és ritkán idővel kifekélyesedhetnek, sőt igen ritkán daganat kiindulópontja lehet. A kifekélyesedett szájlichen igen fájdalmas lehet, és a táplálkozást zavarhatja.

Általános tünetek (pl. láz, levertség) a betegséget nem kísérik. A betegség azonban rendkívül makacs, kisebb megnyugvásokkal (visszafejlődésekkel, ún. remissziókkal) a beteget hosszú hónapokig, ritkán évekig elkísérhetik.

Kezelése:

Enyhébb esetekben gyulladáscsökkentő (ún. kortikoszteroid tartalmú) kenőcsökre, ill. belsőleg adott allergia elleni tablettákra (antihisztaminok) néhány hét alatt tünetmentessé válhat. Nagy kiterjedésű ill. súlyosabb esetekben belsőleg adott hormontartalmú gyógyszereket alkalmazunk elsősorban. A szájban kialakult lichent gomba elleni hatóanyagot is tartalmazó oldatokkal kezeljük, mert a száj gombaflórája provokáló tényező lehet.

Minden kezelés mellett figyelembe kell azonban venni, hogy a lefolyás általában hosszú, és bár a betegség jól kezelhető, a heves viszketés jól mérsékelhető, számítani kell az időnkénti belobbanásra, a folyamat erősödésére. A folyamat azonban jóindulatú és belszervi elváltozásokat, általános tüneteket hosszú fennállás alatt sem okoz.

A Lyme kór (Lyme borreliosis)

Megszámlálhatatlan betegséget terjesztenek a kullancsok, a mi éghajlatunkon azonban szerencsére csak néhány kórokozót hordoznak ezek az apró termetű paraziták. Kullancs által terjesztett és emberre is veszélyes betegséget Magyarországon lényegében csak kettőt ismerünk: a közismert vírusos agyvelőgyulladást és az viszonylag újabban felfedezett, baktérium okozta Lyme (ejtsd: lájm) kórt. Az előbbi betegség súlyosságával, míg az utóbbi gyakoriságával tűnik ki. Míg a vírusos agyvelőgyulladás két-három hét alatt lezajlik, addig a Lyme-kór évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb meg újabb szervek bántalmát okozhatja. A vírusfertőzés tünetei a csípéstől számított egy hónapon belül jelentkeznek, de a Lyme kór lappangási ideje hetek-hónapok, sőt néha több év lehet. Fontos különbség, hogy az agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással, de a Lyme kór ellen még nem rendelkezünk oltóanyaggal.

Tünetek:

A Lyme kór jellegzetes kezdeti tünete a csípés után és a csípés helyén több nappal kezdődő és széli részein lassan növekvő, a bőr felszínéből nem előemelkedő bőrpír. A pír közepe elhalványul, és így gyűrű alakúvá válik. Átmérője legalább 5 cm, de elérheti akár az egy métert is. Kezelés nélkül sohasem múlik el egy héten belül. Mivel maga a csípés fájdalmatlan és a kullancs éretlen alakjai a legparányibb szeplővel is összetéveszthetők, a kullancs csípése gyakran észrevétlen marad. Ezért a foltot gyakran allergiás vagy gombás eredetűnek tartják. A bőrelváltozás fájdalmatlan, nem vagy csak alig viszket. A legtöbb ember figyelmet sem fordít rá. A folt néhány hét után magától is elmúlik. Ezt követően azonban szívizomgyulladás, majd idegrendszeri tünetek következhetnek. Ez utóbbiak csak ritkán járnak bénulásokkal (közöttük is messze a leggyakoribb az arcidegbénulás: a beteg az egyik szemét nem tudja behunyni, szája elferdül). Jellegzetes a vándorló zsibbadások érzése, végtaggyengeség és az indokolatlan fáradékonyság, feledékenység. Ezek a tünetek csak ritkán olyan súlyosak, hogy a beteget orvoshoz kényszerítenék.

Az orvos pedig hiába vizsgálja betegét, gyakran nem talál semmi kórosat. Előfordul, hogy a tünetek porckorongsérvre, „lumbágóra” utalnak. A panaszok előbb-utóbb enyhülnek. A betegség azonban még mindig újabb tüneteket, ízületi gyulladásokat okozhat. Főleg a térdízület dagadhat meg. Ritkán jár komolyabb fájdalommal, és rendszerint magától elmúlik, de még többször visszatérhet. Sok év elteltével a kisízületek (csukló, ujjak) is megbetegedetnek. Akár egy évtized múltán is jelentkezhet még újabb betegség: a kéz vagy láb bőrének lilás színű gyulladásával, majd lassú pusztulásával, elvékonyodásával járó bőrelváltozás. A színe miatt ezt rendszerint a végtag keringési zavarával szokták magyarázni. Mindezen túl, a lassan, de biztosan szaporodó tünetek a betegben azt az érzést kelthetik, hogy ezek már visszafordíthatatlan elváltozások, az öregedés jelei.

Kezelés:

A betegség gyógyítható. Minél korábban ismerik fel és kezelik helyesen, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. A gyógyítás eszközei a szokásosnál jóval nagyobb adagú antibiotikumok, tudni kell azonban, hogy csak néhány készítmény hatásos. A betegség minden fázisában gyógyítható a megfelelő antibiotikummal. Gyanú esetén minden esetben forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz!

Melanoma malignum

A Melanoma malignum egy a bőr pigment termelő sejtjeiből (melanocyták), leggyakrabban már meglévő festékes anyajegyből kiinduló, gyorsan áttétet képező rosszindulatú bőrdaganat. A név a görög „μέλας”, vagyis fekete szóból származik. Veszélyessége abban áll, hogy a tumorsejtek a nyirok- és vérereken keresztül nagyon hamar szóródnak, vagyis áttéteket, ún. metasztázist képeznek. És bár az utóbbi években a gyógyszeres kezelés rendkívül sokat fejlődött, ma is a legrettegettebb bőrdaganatnak számít. A továbbiakban a melanoma kialakulásáról, korai felismeréséről, és megelőzésének lehetőségeiről olvashatunk összefoglalást.

Fontos hangsúlyozni, hogy a képen bemutatott elváltozás csak egy fajta a rendkívül sokféle képet mutató melanoma illusztrálására; gyanú vagy kérdés esetén minden esetben bőrgyógyász szakorvost kell felkeresni, otthoni diagnózis nem lehetséges! Általános szabály, hogy festékes anyajegyeinket félévente – évente kell szakorvossal ellenőriztetni, és ugyanez a teendő újonnan keletkezett festékes anyajegy esetében is!

Gyakoriság

Közép-Európai előfordulási gyakorisága kb. 10 új megbetegedés 100.000 lakosonként évente, míg ugyanez a szám Ausztráliában és az USA déli államaiban 30-45-öt is elérhet. Sajnos hazánkban – tapasztalataink alapján is – a melanoma előfordulási gyakorisága évről évre növekszik.

Rizikófaktorok

Azoknak a betegeknek, akiknek nagyszámú ill. szabálytalan, ún. dysplasiás anyajegyei vannak, lényegesen nagyobb az esélyük, hogy életük során melanomában betegszenek meg, mint az átlagos mennyiségű, vagy éppen szabályos anyajegyekkel bíró embereknek. Alapvetően a világosabb bőrtípusú személyek veszélyeztetettebbek, esetükben a sötétebb bőrtípusúakénál hatszor gyakoribb a betegség. A napégés, különösen a gyermekkorban elszenvedett napégés különösen növeli a felnőttkorban kialakuló melanoma esélyét.

Tünetek és panaszok

A legelső intő jelek közé soroljuk az anyajegy megnagyobbodását, színének megváltozását, esetleges előemelkedését, vagy éppen aszimmetrikussá válását. Nagyon fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a viszketés, vagy éppen fájdalom nem tartozik a gyanújelek közé, vagyis megfordítva: attól, hogy egy változóban levő anyajegy nem okoz a betegnek semmilyen panaszt, már lehet akár daganatos is. Ennek pontos eldöntése orvos feladata, vagyis ezen elváltozások jelentkezése esetén azonnal bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni.

Az alábbi, ún. ABCD szabály alapján, nagy vonalakban viszonylag egyszerűen ellenőrizhetjük azonban anyajegyeinket.

Gyanús pigmentált anyajegy, folt megítélése az „ABCD” szabály alapján:

A – Asymmetry (aszimmetria): nem kerek vagy ovális

B – Border (határ): szabálytalan vagy nem éles

C – Colour (szín): nem egyenletes szín

D – Diameter (átmérő): 5 mm-nél nagyobb

Amennyiben több kritérium teljesül a fentiek közül, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk!

A melanoma malignum prognózisa (lefolyása)

A prognózishoz és a kezeléshez is az ún. TNM beosztás, a tumor milliméterben mért vastagsága (Breslow), a daganat esetleges kifekélyesedése, behatolási mélysége (Clark beosztás), altípusa, testtájon való elhelyezkedése, és a beteg neme ad segítséget. A melanoma sötét vagy éppen világosabb színe nem határozza meg a lefolyást. Kivételt képez az ún. amelanotikus melanoma (ez a típus nem tartalmaz barna festékanyagot, ezáltal a diagnózis felállítása is igen nehéz), amely alapvetően rosszabb prognózissal bír.

Következmények és komplikációk

Korai diagnózis esetén a gyógyulás esélye jó; a vékonyabb elváltozások esetén ez körülbelül 95%-ot jelent. Nem hangsúlyozható ezért eléggé a korai felismerés és kezelés jelentősége. Ezért, főként a különösen veszélyeztetett emberek esetén (világos bőr, melanoma korábbi előfordulása vérrokonok között) még fontosabb a rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálat. Mindenkinél javasolt azonban az anyajegyek évenkénti szűrése.

Kezelés

A legfontosabb lehetőség a primér bőrdaganat sebészi eltávolítása, melynek teljesnek kell lennie. A kimetszést követően az eltávolított bőrszövetből szövettani vizsgálatot végzünk, melynek azt is igazolnia kell, hogy a daganatot teljes egészében sikerült kiemelni. Amennyiben a daganat a környező nyirokcsomókat is érinti, ezek eltávolítására is sort kell keríteni.

A kimetszés és pontos szövettani diagnózis után szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, mely során ma már rendkívül korszerű készítmények állnak rendelkezésre.

A továbbiak során a melanomás betegnek többnyire rendszeres ellenőrzésre kell járnia, hogy a melanoma esetleges szóródását idejében diagnosztizálni és megfelelően kezelni lehessen.

Megelőzés. Hogyan védekezhetünk?

  • Évenkénti bőrgyógyászati szűrővizsgálat, az anyajegyek ellenőrzése céljából
  • Bármilyen gyanú esetén azonban azonnal bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni, aki dermatoscopos vizsgálattal felállítja a diagnózist, így az esetleges melanómát korán, még az áttét képződése előtt eltávolíthatjuk
  • Az anyajegyek rendszeres önellenőrzése („ABCD” szabály) segíthet a melanómát korán felismerni
  • A napégés megelőzése és az UV sugárzás elleni védelem (fényvédelem) szintén nagyon fontos

Molluscum contagiosum

Vírus (ún. poxvírus) okozta fertőző betegség, mely leginkább gyermekeken jelentkezik, felnőtteken ritkábban látjuk. Mérsékelten gyakori.

Egyedül vagy csoportosan többnyire 1-3 mm átmérőjű, gyöngyszemszerű, bőrszínű göbcsék jelentkeznek, közepükön általában tűszúrásszerű behúzódással. A kis göböket oldalról megnyomva a behúzódott nyílásokon át ritkán fehér kásaszerű massza is ürülhet.

Emberről emberre történő fertőzés, közvetlen kontaktus vagy tárgyak útján. Sokszor uszoda, közös fürdő használata után lép fel. Lappangási ideje 2-7 hét. Bizonyos bőrproblémák hajlamosíthatnak kialakulására (pl. atópiás ekzema), gyulladáscsökkentő krémek használata stb., ilyen esetben igen nagy számú elváltozás is kialakulhat.

Kezelésében legegyszerűbb módszer a fagyasztás, vagy helyi érzéstelenítő krém használata utáni eszközzel (ún. Volkmann kanál) történő eltávolítás. Klinikánkon ez utóbbi eljárást alkalmazzuk. Ezzel teljesen fájdalommentesen, hegesedés és egyéb maradandó nyom nélkül távolíthatjuk el vírusos elváltozásokat. Egyéb eljárás, mint pl. ecsetelők használata rendkívül nehézkes, bizonyos bőrterületeken nem is alkalmazható, ráadásul igen gyakran hatástalan is marad. Lézeres eltávolítás többnyire ritkán ajánlható (érthető okokból inkább csak felnőttek esetében), bár Szakorvosi Központunk rendelkezik azon sebészi lézerberendezéssel is (Erbium-YAG lézer), mellyel biztonsággal, és biztosan nyom nélkül oldható meg a feladat.

Az eltávolítás után – tekintettel arra, hogy vírusfertőzésről van szó – újabb göbcsék keletkezhetnek még (már fertőzött sejtek lehetnek a bőrben, ahol látható elváltozás nincs még), emiatt esetenként több alkalommal (általában néhány hónapos időközönként) válhat szükségessé a beavatkozás. Vagyis az eltávolított csomócskák nem térnek vissza, de újabbak még akkor „előbújhatnak”, ha a beteg újabb fertőzésen nem esett át.

Övsömör (Herpes zoster)

Az övsömör fájdalommal és leggyakrabban a törzs, ritkán az arc fél oldalán, övszerűen elhelyezkedő bőrkiütéssel (innen a név) járó vírusbetegség. A herpes zoster vagy övsömör kórokozója a Varicella zoster vírus. Ugyanez a vírus okozza a bárányhimlőt, amit a legtöbb ember még gyermekkorában átvészel. A bárányhimlő után a vírus nyugalmi állapotban marad az idegsejtekben.

Az övsömör kialakulása

A vírus újra aktiválódása (később az élet folyamán, egy lehetséges kiváltó tényező hatására) váltja ki az övsömört. Ilyen kiváltó tényező a kor is, vagyis a kor előrehaladtával nő az övsömörös megbetegedés lehetősége. Miután a vírus újra aktiválódott, az ideg mentén a bőr irányába vándorol. Ennek első jele gyakran intenzív fájdalom, ami az ideg vonalát követi. Néhány nappal a fájdalom kezdete után jelenik meg a kiütés. A fájdalom milyensége egyénenként igen változó lehet. A bőrterület az érintett ideg mentén nagyon érzékennyé válik és a betegek égő, nyilalló, szúró érzésről panaszkodnak. A fájdalom lehet folyamatos, jelentkezhet szakaszokban is. Lehet mélyen vagy akár a bőr felszínéhez közel jelentkező érzés. Vannak, akiknél csupán kis kényelmetlenséget okoz és vannak, akiknél az elviselhetetlenségig fokozódik.

2-3 napon belül láthatóvá válik a kiütés, ami hólyagokból áll. A törzs a leggyakrabban érintett terület, de az arc egyik oldala vagy ritkán az egyik szem is megbetegedhet. Míg a bárányhimlő az egész testre kiterjed, az övsömör általában csak a bőr bizonyos területét érinti. Kb. 7 napon keresztül jelennek meg az újabb hólyagcsoportok. Kb. 10 nap után ezek beszáradnak, pörk képződik majd meggyógyulnak. A hólyagcsoportok hullámokban jelentkeznek, így néhány már gyógyult, amikor újabbak tűnnek elő. Egyéb tünetek is jelentkezhetnek, pl. tipikus „influenzás” tünetek, láz, fejfájás, gyomorrontás előfordulhat. Ezek a tünetek gyakoribbak fiatal betegeknél.

Kezelés nélküli lefolyás

A kiütés 2-3 hét alatt gyógyul meg, és a fájdalom vele együtt elmúlik, néhány betegnél azonban a kiütés elmúltával még sokáig megmarad, Ezt nevezzük posztherpeszes neuralgiának, mely leggyakrabban a 60 év feletti betegeknél jelentkezik. A posztherpeszes neuralgia hónapokig fennállhat, és akár több hónap után is újra jelentkezhet.

Fertőző-e a betegség?

Az övsömör általában nem fertőző, de abban az esetben, ha valaki gyermekkorában nem esett át bárányhimlőn, akkor megkaphatja, ha a vírussal kapcsolatba kerül.

Kiújulhat-e az élet során még egyszer?

Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Aki átesett egyszer a betegségen, nagyon valószínűtlen, hogy újra megkapja.

Kezelés

Az övsömör fájdalmas, kimerítő állapot, de létezik kezelés, amelyik meggyorsítja gyógyulást, csökkenti a fájdalom idejét és súlyosságát. Fontos, hogy a beteg minél hamarabb forduljon bőrgyógyászhoz, hogy a kezelést minél hamarabb, lehetőség szerint a kiütés első napján elkezdhessük. A terápia során elsősorban a gyorsan megkezdett belsőleg adott gyógyszeres kezelést kell említeni, amely az övsömör súlyosságát lényegesen csökkentheti, szerencsés esetben a tüneteket egészen minimálissá teheti és a gyógyulást felgyorsíthatja. Tapasztalataink szerint a kezdeti tünetek jelentkezésekor azonnal megkezdett gyógyszeres (tablettás) kezelés a betegség gyógyulása után is jelentkező, vagy éppen fennmaradó fájdalom esélyét (posztherpeszes neuralgia) nagymértékben csökkenti.

Perioralis dermatitis

A perioralis dermatitis (az orvosi, latin kifejezésnek nincs magyar megfelelője) egy ártalmatlan, de rendkívül zavaró bőrbetegség, mely elsősorban a száj körül vöröses, enyhén előemelkedő, apró göbcsék képződésével jár. Általában zsírosabb (ún. seborrheas típusú) arcbőrön, többnyire 20-40 év közötti nőkön előforduló viszonylag gyakori kórkép. A száj körül, az orr és ajak találkozási szegletében és az állon, később az alsó szemhéjakon ill. arcon szétterjedve gyulladt alapon szétszórtan, ritkábban csoportosan 1-2 milliméter átmérőjű gyulladt göbcsék alakulnak ki, néha azonban gennyet tartalmazó hólyagcsák (ún. pustulák) is megfigyelhetőek. Gyakran újul ki, elhúzódó és hullámzó lefolyású betegség, melynek átlagos gyógyulási ideje 1-2 hónaptól akár fél-egy évig is elhúzódhat. Ritkán azonban ennél sokkal hosszabb kórlefolyással is találkozhatunk.

Betegeink többnyire égő, viszkető érzésről számolnak be, mely pl. a szokásos arckrémek, lemosók használata után, vagy pl. menstruáció előtt fokozódik.

Kialakításában számos tényezőt tartunk számon, sok esetben azonban nem tudjuk megállapítani a kiváltó okot. Kiváltásában és fenntartásában számos külső (ún. exogén) tényező játszik szerepet: kozmetikai krémek, kenőcsök, detergensek, hormontartalmú gyógykenőcsök (kortikoszteroid kenőcsök), fluorozott fogkrém használata, fogamzásgátlók szedése, a gyomor csökkent savtermelése ill. pszichés okok is.

A gyógykezelésben a bőrgyógyász szakorvos által felírt készítmények alkalmazása (belsőleg adott gyógyszerek ill. külsőleg használható oldatok, krémek) mellett nagyon fontos a beteg által általában használt illatanyagokat ill. tartósító anyagokat tartalmazó kozmetikumok elhagyása (arckrémek, lemosók, szappanok). Ezek speciális, ezen bőrbetegségre kifejlesztett ápoló kozmetikumokkal helyettesíthetőek.

Psoriasis (pikkelysömör)

A psoriasis nagyszámú beteget érintő krónikus bőrbetegség – a magyarországi lakosság 1,5 – 2,5 %-a érintett. Ez a bőrbetegség tehát igen sok embernek jelent gondot, mert a tünetek esztétikailag zavaróak, esetleg akadályozzák a munkájában, rendszeresen kell orvoshoz mennie, de vannak olyan esetek is, amikor kórházi kezelés válik szükségessé. A betegség ismerete azért szükséges, hogy időben forduljon orvoshoz az, aki a betegség tüneteit észleli magán, mert a korai kezelés, hasonlóan más betegségekhez, megelőzi a tünetek terjedését.

Melyek a jellegzetes tünetek?

A pikkelysömör elnevezés azt jelenti, hogy a bőrön hámló plakkok jelennek meg. Ez a legjellemzőbb tünet, melynek alapján a betegség az esetek jelentős részében klinikai vizsgálattal diagnosztizálható. A bőrtünetet a következőképpen írhatjuk le: pirosas színű, a környező bőrfelszínhez viszonyítva kissé kiemelkedő, domború plakk, melynek a felszínén fehéres színű hámlás van. A psoriasis felismerését segíti, ha ezek a bőrtünetek jellegzetes elrendeződést mutatnak, pl. a könyök és térd bőrén, valamint a hajas fejbőrön jelennek meg. Gyakran mutatkoznak a betegség tünetei a körömlemezen is, melyek elvesztik fényüket, megvastagodnak, alattuk vaskos felrakódás jelenik meg.

Mi okozza a betegséget?

Egészséges körülmények között a hámsejtek fokozatos átalakuláson mennek keresztül, az elszarusodott, elöregedett hámsejtek észrevétlenül leválnak, lehámlanak a bőr felszínéről. Ez a folyamat 2-3 hetet vesz igénybe. A hámsejteknek ezt a természetes kicserélődését, megújulását csak akkor vesszük észre, ha valami megzavarja a hámsejtek életciklusát. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy bőrünk hámlik. A bőrtünetek azért alakulnak ki, mert a hám differenciálódása, az elszarusodás folyamata zavart szenved. Pikkelysömör esetében az a betegségnek a lényege, hogy a hámsejtek 2-4 nap alatt mennek át azon az érési folyamaton, amihez az egészséges hám esetében 2-3 hét szükséges. Ez a felgyorsult, kóros hámképzés azért lehetséges, mert a bőrben megjelenő gyulladás olyan immunológiai folyamatokat hoz létre, melyeknek hatására megbomlik a hám anyagcseréjének normális regulációja. A betegség tüneteit a gyulladás és a hám felgyorsult, megváltozott anyagcseréje okozza.

Milyen megjelenési formái vannak a betegségnek?

A bőrtünetek kiterjedése természetesen meghatározza a betegség súlyosságát. A betegségnek ismeretesek szövődményes formái is, melyekben a bőrtünetek kiterjedhetnek az egész bőrfelületre, más esetben a hámláson kívül súlyos, gyulladásos tünetek vagy ízületi elváltozások uralhatják a klinikai képet. A legsúlyosabb esetekben az immunológiai elváltozások tünetei laboratóriumi kóros értékekben is megmutatkoznak.

Előfordulás?

Gyermek- és késő gyermekkorban is kezdődhet a betegség, de leggyakrabban a 10. – 30. életév között jelenik meg.

Öröklődik-e a pikkelysömör?

Az a megfigyelés, hogy a megbetegedés halmozódhat azokban a családokban, melyekben pikkelysömörös beteg van. Ezt úgy lehet magyarázni, hogy a hajlam öröklődhet.

Mi lehet a kiváltó tényező?

Vannak belső ún. endogén tényezők, ilyenek a felső légúti hurut, stressz, gyógyszerek, alkohol, vírusok, melyek eddig ismeretlen úton beindítják azokat az immunológiai folyamatokat, melyek a gyulladást és a kóros hámképződést eredményezik. Vannak külső, ún. exogén tényezők is, ilyenek a napfény, kémiai, mechanikai hatások, a bőrt ért gyulladások, melyek ugyancsak provokálják a kóros folyamatok beindulását.

Gyógyítható-e a psoriasis?

Vannak hatékony gyógyszerek és nagyon fontos a rendszeres, orvos által javasolt és ellenőrzött bőrkezelés. Azt kell tudomásul venni és megérteni, hogy a betegség akkor lesz gyógyítható, ha vissza tudjuk állítani az egészséges hámképződés folyamatát. Ma csak arra vagyunk képesek, hogy csökkentsük a gyulladás által generált kóros folyamatokat és segítsük a felgyorsult hámképződés normalizálását.

A napfény gyógyítja-e a psoriasist?

A napfény jótékony hatását megfigyelve ma már vannak olyan lámpák, melyek a napfény leghatékonyabb sugártartományát mesterséges fény formájában tartalmazzák. Orvosi ellenőrzés mellett és esetleg gyógyszeres kezeléssel kiegészítve ezek a fénykezelések hosszú ideig biztosítanak tünetmentességet. Fontos azonban a megfigyelés is, hogy nem minden psoriasis formában (pl. a nagyon gyulladt bőrrel járó esetek) hasznos a nap hatása. Vannak pikkelysömörös betegek, akiknél a tüneteket súlyosbítja a napozás.

Megelőzhető-e a psoiasis?

Azt mondhatjuk, hogy csökkenthető a visszaesés lehetősége és súlyossága, ha ismerjük a provokáló faktorokat és kivédjük azok hatásait. Például: olyan psoriasisos betegnek, aki tudja, hogy influenza, torokgyulladás, lázas állapot rontja a bőrtüneteit, lázas tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulnia, hogy lehetőleg kivédje a baktériumok, vírusok provokáló hatását. Más példa lehet az az eset, amikor bizonyítható, hogy a pikkelysömör tüneteit valamilyen vegyi anyag iránti érzékenység (gyakran króm, mosószer, festékek, illatosító anyagok) provokálja. Ilyen esetekben a külső provokáló anyagokkal való érintkezést kell kerülni.

Pityriasis versicolor

Gomba, a M. furfur (Malassezia furfur) okozta bőrelváltozás. (Szándékosan nem gombafertőzést írunk, mert ez a mikroba a bőr normál flórájának tagja, vagyis lényegében mindenkin megtalálható a bőrön.)

A probléma leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik, és kialakulásához nem szükséges a szervezet immunrendszerének csökkent működése, meleg, nedves környezet vagy komolyabb belszervi megbetegedés. Emberről emberre terjedése nem ismert vagy legalábbis extrém ritka.

Többnyire a törzs (hát, vállak ill. mellkas) bőrén jelentkezik, ritkábban a nyakig felhúzódhatnak a tünetek. Az arcon nagyon ritkán találkozunk vele. Kezdetben halványbarna, finoman hámló kerek, többnyire néhány milliméter – egy-két centiméter átmérőjű, alig előemelkedő foltok jelennek a meg a bőrön. Ez a periódus általában rövid ideig tart csak. Ezt követően többnyire világossá, fehérré (hypopigmentálttá) válnak a foltok (ún. leukoderma alakul ki), melyek még mutathatnak továbbra is diszkrét (enyhe) hámlást. Ezek a foltok a normál bőrszínhez képest nagyon feltűnőek lehetnek, különösen nyáron, napozás után, mikor a nem érintett bőrfelület amúgy is lebarnul.

A diagnózishoz többnyire nincs szükség mikrobiológiai vizsgálatra, a jellegzetes bőrtünetek alapján a szakembernek általában nagyon egyszerű felállítani a kórismét.

Kezelésében legtöbbször lokális (helyileg alkalmazott, vagyis oldat, kenőcs, krém stb.) szerek alkalmazása elégséges, de szóba jöhet belsőlegesen alkalmazott gombaellenes készítmények használata is (gyógyszerek), különösen gyakran visszatérő esetekben.

Mindig számítanunk kell arra, hogy bármilyen kezelésben részesülünk is, a kiújulás lehetősége sajnos mindig adott. Tudnunk kell, hogy a bőrünkön normálisan is meglévő gomba és az egyéni hajlam miatt általában több alkalommal is visszatérhetnek tüneteink a hónapok-évek során, a végleges tünetmentességre tehát száz százalékos garancia nincs.

Átmenetileg a bőr a gyógyulás után is fehér maradhat a korábban érintett területeken, ez azonban csak átmeneti jelenség, a későbbiekben a normál bőrszín lassan, spontán visszatér.

További információk a betegségről:

  • BNO kód: B3600

  • Szinonimái: tinea versicolor, tinea flava. A köznyelvben betegeink sokszor „napgomba”-ként emlegetik, de hangsúlyozzuk, hogy ez utóbbi nem hivatalos elnevezés.

Nagy gondot fordítunk arra, hogy a honlapunkon megjelenő információk mindig pontosak és naprakészek legyenek, törekvéseink ellenére azonban hibák, elírások előfordulhatnak. A www.euromedica.hu honlapon megtalálható tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, és semmilyen esetben sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot, tanácsadást és diagnózist. Nem képezheti alapját semmilyen öndiagnózisnak vagy -kezelésnek, ill. nem adhat ajánlást az orvosi vizsgálat nélküli kezeléshez, gyógyszereléshez sem.

Kapcsolat

11 + 7 =

H-8360 Keszthely, Bercsényi Miklós u. 65/B.

06-83/510-724, 06-30/902-91-69

info@euromedica.hu

Rendelőnkben kapható! Legszebb ajándék!