Bőrbetegségek II.

A mai napig nem ismert eredetű, sokszor pszichés stresszt követően kialakuló ártalmatlan, de zavaró (időszakosan igen hevesen viszkető) bőrbetegség. Jellegzetes apró, többnyire 1-3 mm átmérőjű, sokszor utcakövezethez hasonlóan elrendeződő, sokszögű (polygonalis) vagy kerek, mérsékelten előemelkedő, fénylő felszínű, éles határú, tömött tapintatú csomócskákból (ún. papulákból) állnak bőrjelenségei. Az elváltozások száma igen változó. Néha csak a legjellegzetesebb területeken (csuklók hajlító oldalán, keresztcsonttájon) találhatók elszórtan a fent leírt apró göbcsék, máskor a jelenségek csaknem az egész törzs és végtagok felületét elboríthatják. Gyakori még a nemi szerveken, lábszárak feszítő felszínén, lábháton, bokatájakon, de nagyon ritka az arcon. A kis göbcsék sokszor összefolyva 1-3 cm átmérőjű ún. plakkokat képeznek, de ekkor is mindig felismerhető, hogy ezek különálló (izolált) göbcsékből állnak. A papulák többnyire erősen viszketnek, de vannak szubjektív panaszt egyáltalán nem okozó esetek is.

A vakarás a tüneteket általában provokálja, ilyenkor a papulák a vakarási nyomnak megfelelően vonalszerűen helyezkednek el. Gyakori jelenség az is, hogy a papulák gyűrű alakban rendeződnek el (lichen anularis). Ritkán előfordul az is, hogy a papulák tetején néhány milliméter nagyságú hólyagok keletkeznek (lichen bullosus). Sokkal gyakoribb, hogy a lábszárak, lábhát területén a rosszabb vérkeringés miatt a papulák megvastagodnak (hypertrophiásak), erősebben kiemelkednek, 1-2 cm átmérőjűek. Az elváltozások felszínén gyakran – nagyítóval megfigyelhető – fehéres színű hálózatos rajzolat látható.

Megszámlálhatatlan betegséget terjesztenek a kullancsok, a mi éghajlatunkon azonban szerencsére csak néhány kórokozót hordoznak ezek az apró termetű paraziták. Kullancs által terjesztett és emberre is veszélyes betegséget Magyarországon lényegében csak kettőt ismerünk: a közismert vírusos agyvelőgyulladást és az viszonylag újabban felfedezett, baktérium okozta Lyme (ejtsd: lájm) kórt. Az előbbi betegség súlyosságával, míg az utóbbi gyakoriságával tűnik ki. Míg a vírusos agyvelőgyulladás két-három hét alatt lezajlik, addig a Lyme-kór évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb meg újabb szervek bántalmát okozhatja. A vírusfertőzés tünetei a csípéstől számított egy hónapon belül jelentkeznek, de a Lyme kór lappangási ideje hetek-hónapok, sőt néha több év lehet. Fontos különbség, hogy az agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással, de a Lyme kór ellen még nem rendelkezünk oltóanyaggal.

Tünetek:

A Lyme kór jellegzetes kezdeti tünete a csípés után és a csípés helyén több nappal kezdődő és széli részein lassan növekvő, a bőr felszínéből nem előemelkedő bőrpír. A pír közepe elhalványul, és így gyűrű alakúvá válik. Átmérője legalább 5 cm, de elérheti akár az egy métert is. Kezelés nélkül sohasem múlik el egy héten belül. Mivel maga a csípés fájdalmatlan és a kullancs éretlen alakjai a legparányibb szeplővel is összetéveszthetők, a kullancs csípése gyakran észrevétlen marad. Ezért a foltot gyakran allergiás vagy gombás eredetűnek tartják. A bőrelváltozás fájdalmatlan, nem vagy csak alig viszket. A legtöbb ember figyelmet sem fordít rá. A folt néhány hét után magától is elmúlik. Ezt követően azonban szívizomgyulladás, majd idegrendszeri tünetek következhetnek. Ez utóbbiak csak ritkán járnak bénulásokkal (közöttük is messze a leggyakoribb az arcidegbénulás: a beteg az egyik szemét nem tudja behunyni, szája elferdül). Jellegzetes a vándorló zsibbadások érzése, végtaggyengeség és az indokolatlan fáradékonyság, feledékenység. Ezek a tünetek csak ritkán olyan súlyosak, hogy a beteget orvoshoz kényszerítenék.

A Melanoma malignum egy a bőr pigment termelő sejtjeiből (melanocyták), leggyakrabban már meglévő festékes anyajegyből kiinduló, gyorsan áttétet képező rosszindulatú bőrdaganat. A név a görög „μέλας”, vagyis fekete szóból származik. Veszélyessége abban áll, hogy a tumorsejtek a nyirok- és vérereken keresztül nagyon hamar szóródnak, vagyis áttéteket, ún. metasztázist képeznek. És bár az utóbbi években a gyógyszeres kezelés rendkívül sokat fejlődött, ma is a legrettegettebb bőrdaganatnak számít. A továbbiakban a melanoma kialakulásáról, korai felismeréséről, és megelőzésének lehetőségeiről olvashatunk összefoglalást.

Fontos hangsúlyozni, hogy a képen bemutatott elváltozás csak egy fajta a rendkívül sokféle képet mutató melanoma illusztrálására; gyanú vagy kérdés esetén minden esetben bőrgyógyász szakorvost kell felkeresni, otthoni diagnózis nem lehetséges! Általános szabály, hogy festékes anyajegyeinket félévente – évente kell szakorvossal ellenőriztetni, és ugyanez a teendő újonnan keletkezett festékes anyajegy esetében is!

Gyakoriság

Közép-Európai előfordulási gyakorisága kb. 10 új megbetegedés 100.000 lakosonként évente, míg ugyanez a szám Ausztráliában és az USA déli államaiban 30-45-öt is elérhet. Sajnos hazánkban – tapasztalataink alapján is – a melanoma előfordulási gyakorisága évről évre növekszik.

Rizikófaktorok

Azoknak a betegeknek, akiknek nagyszámú ill. szabálytalan, ún. dysplasiás anyajegyei vannak, lényegesen nagyobb az esélyük, hogy életük során melanomában betegszenek meg, mint az átlagos mennyiségű, vagy éppen szabályos anyajegyekkel bíró embereknek. Alapvetően a világosabb bőrtípusú személyek veszélyeztetettebbek, esetükben a sötétebb bőrtípusúakénál hatszor gyakoribb a betegség. A napégés, különösen a gyermekkorban elszenvedett napégés különösen növeli a felnőttkorban kialakuló melanoma esélyét.

Tünetek és panaszok

A legelső intő jelek közé soroljuk az anyajegy megnagyobbodását, színének megváltozását, esetleges előemelkedését, vagy éppen aszimmetrikussá válását. Nagyon fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a viszketés, vagy éppen fájdalom nem tartozik a gyanújelek közé, vagyis megfordítva: attól, hogy egy változóban levő anyajegy nem okoz a betegnek semmilyen panaszt, már lehet akár daganatos is. Ennek pontos eldöntése orvos feladata, vagyis ezen elváltozások jelentkezése esetén azonnal bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni.

Az alábbi, ún. ABCD szabály alapján, nagy vonalakban viszonylag egyszerűen ellenőrizhetjük azonban anyajegyeinket.

Az övsömör fájdalommal és leggyakrabban a törzs, ritkán az arc fél oldalán, övszerűen elhelyezkedő bőrkiütéssel (innen a név) járó vírusbetegség. A herpes zoster vagy övsömör kórokozója a Varicella zoster vírus. Ugyanez a vírus okozza a bárányhimlőt, amit a legtöbb ember még gyermekkorában átvészel. A bárányhimlő után a vírus nyugalmi állapotban marad az idegsejtekben.

Az övsömör kialakulása

A vírus újra aktiválódása (később az élet folyamán, egy lehetséges kiváltó tényező hatására) váltja ki az övsömört. Ilyen kiváltó tényező a kor is, vagyis a kor előrehaladtával nő az övsömörös megbetegedés lehetősége. Miután a vírus újra aktiválódott, az ideg mentén a bőr irányába vándorol. Ennek első jele gyakran intenzív fájdalom, ami az ideg vonalát követi. Néhány nappal a fájdalom kezdete után jelenik meg a kiütés. A fájdalom milyensége egyénenként igen változó lehet. A bőrterület az érintett ideg mentén nagyon érzékennyé válik és a betegek égő, nyilalló, szúró érzésről panaszkodnak. A fájdalom lehet folyamatos, jelentkezhet szakaszokban is. Lehet mélyen vagy akár a bőr felszínéhez közel jelentkező érzés. Vannak, akiknél csupán kis kényelmetlenséget okoz és vannak, akiknél az elviselhetetlenségig fokozódik.

2-3 napon belül láthatóvá válik a kiütés, ami hólyagokból áll. A törzs a leggyakrabban érintett terület, de az arc egyik oldala vagy ritkán az egyik szem is megbetegedhet. Míg a bárányhimlő az egész testre kiterjed, az övsömör általában csak a bőr bizonyos területét érinti. Kb. 7 napon keresztül jelennek meg az újabb hólyagcsoportok. Kb. 10 nap után ezek beszáradnak, pörk képződik majd meggyógyulnak. A hólyagcsoportok hullámokban jelentkeznek, így néhány már gyógyult, amikor újabbak tűnnek elő. Egyéb tünetek is jelentkezhetnek, pl. tipikus „influenzás” tünetek, láz, fejfájás, gyomorrontás előfordulhat. Ezek a tünetek gyakoribbak fiatal betegeknél.

Kezelés nélküli lefolyás

A kiütés 2-3 hét alatt gyógyul meg, és a fájdalom vele együtt elmúlik, néhány betegnél azonban a kiütés elmúltával még sokáig megmarad, Ezt nevezzük posztherpeszes neuralgiának, mely leggyakrabban a 60 év feletti betegeknél jelentkezik. A posztherpeszes neuralgia hónapokig fennállhat, és akár több hónap után is újra jelentkezhet.

Fertőző-e a betegség?

Az övsömör általában nem fertőző, de abban az esetben, ha valaki gyermekkorában nem esett át bárányhimlőn, akkor megkaphatja, ha a vírussal kapcsolatba kerül.

Kiújulhat-e az élet során még egyszer?

Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Aki átesett egyszer a betegségen, nagyon valószínűtlen, hogy újra megkapja.

Kezelés

Az övsömör fájdalmas, kimerítő állapot, de létezik kezelés, amelyik meggyorsítja gyógyulást, csökkenti a fájdalom idejét és súlyosságát. Fontos, hogy a beteg minél hamarabb forduljon bőrgyógyászhoz, hogy a kezelést minél hamarabb, lehetőség szerint a kiütés első napján elkezdhessük. A terápia során elsősorban a gyorsan megkezdett belsőleg adott gyógyszeres kezelést kell említeni, amely az övsömör súlyosságát lényegesen csökkentheti, szerencsés esetben a tüneteket egészen minimálissá teheti és a gyógyulást felgyorsíthatja. Tapasztalataink szerint a kezdeti tünetek jelentkezésekor azonnal megkezdett gyógyszeres (tablettás) kezelés a betegség gyógyulása után is jelentkező, vagy éppen fennmaradó fájdalom esélyét (posztherpeszes neuralgia) nagymértékben csökkenti.

A perioralis dermatitis (az orvosi, latin kifejezésnek nincs magyar megfelelője) egy ártalmatlan, de rendkívül zavaró bőrbetegség, mely elsősorban a száj körül vöröses, enyhén előemelkedő, apró göbcsék képződésével jár. Általában zsírosabb (ún. seborrheas típusú) arcbőrön, többnyire 20-40 év közötti nőkön előforduló viszonylag gyakori kórkép. A száj körül, az orr és ajak találkozási szegletében és az állon, később az alsó szemhéjakon ill. arcon szétterjedve gyulladt alapon szétszórtan, ritkábban csoportosan 1-2 milliméter átmérőjű gyulladt göbcsék alakulnak ki, néha azonban gennyet tartalmazó hólyagcsák (ún. pustulák) is megfigyelhetőek. Gyakran újul ki, elhúzódó és hullámzó lefolyású betegség, melynek átlagos gyógyulási ideje 1-2 hónaptól akár fél-egy évig is elhúzódhat. Ritkán azonban ennél sokkal hosszabb kórlefolyással is találkozhatunk.

Betegeink többnyire égő, viszkető érzésről számolnak be, mely pl. a szokásos arckrémek, lemosók használata után, vagy pl. menstruáció előtt fokozódik.

Kialakításában számos tényezőt tartunk számon, sok esetben azonban nem tudjuk megállapítani a kiváltó okot. Kiváltásában és fenntartásában számos külső (ún. exogén) tényező játszik szerepet: kozmetikai krémek, kenőcsök, detergensek, hormontartalmú gyógykenőcsök (kortikoszteroid kenőcsök), fluorozott fogkrém használata, fogamzásgátlók szedése, a gyomor csökkent savtermelése ill. pszichés okok is.

A psoriasis nagyszámú beteget érintő krónikus bőrbetegség – a magyarországi lakosság 1,5 – 2,5 %-a érintett. Ez a bőrbetegség tehát igen sok embernek jelent gondot, mert a tünetek esztétikailag zavaróak, esetleg akadályozzák a munkájában, rendszeresen kell orvoshoz mennie, de vannak olyan esetek is, amikor kórházi kezelés válik szükségessé. A betegség ismerete azért szükséges, hogy időben forduljon orvoshoz az, aki a betegség tüneteit észleli magán, mert a korai kezelés, hasonlóan más betegségekhez, megelőzi a tünetek terjedését.

Melyek a jellegzetes tünetek?

A pikkelysömör elnevezés azt jelenti, hogy a bőrön hámló plakkok jelennek meg. Ez a legjellemzőbb tünet, melynek alapján a betegség az esetek jelentős részében klinikai vizsgálattal diagnosztizálható. A bőrtünetet a következőképpen írhatjuk le: pirosas színű, a környező bőrfelszínhez viszonyítva kissé kiemelkedő, domború plakk, melynek a felszínén fehéres színű hámlás van. A psoriasis felismerését segíti, ha ezek a bőrtünetek jellegzetes elrendeződést mutatnak, pl. a könyök és térd bőrén, valamint a hajas fejbőrön jelennek meg. Gyakran mutatkoznak a betegség tünetei a körömlemezen is, melyek elvesztik fényüket, megvastagodnak, alattuk vaskos felrakódás jelenik meg.

Mi okozza a betegséget?

Egészséges körülmények között a hámsejtek fokozatos átalakuláson mennek keresztül, az elszarusodott, elöregedett hámsejtek észrevétlenül leválnak, lehámlanak a bőr felszínéről. Ez a folyamat 2-3 hetet vesz igénybe. A hámsejteknek ezt a természetes kicserélődését, megújulását csak akkor vesszük észre, ha valami megzavarja a hámsejtek életciklusát. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy bőrünk hámlik. A bőrtünetek azért alakulnak ki, mert a hám differenciálódása, az elszarusodás folyamata zavart szenved. Pikkelysömör esetében az a betegségnek a lényege, hogy a hámsejtek 2-4 nap alatt mennek át azon az érési folyamaton, amihez az egészséges hám esetében 2-3 hét szükséges. Ez a felgyorsult, kóros hámképzés azért lehetséges, mert a bőrben megjelenő gyulladás olyan immunológiai folyamatokat hoz létre, melyeknek hatására megbomlik a hám anyagcseréjének normális regulációja. A betegség tüneteit a gyulladás és a hám felgyorsult, megváltozott anyagcseréje okozza.

Milyen megjelenési formái vannak a betegségnek?

A bőrtünetek kiterjedése természetesen meghatározza a betegség súlyosságát. A betegségnek ismeretesek szövődményes formái is, melyekben a bőrtünetek kiterjedhetnek az egész bőrfelületre, más esetben a hámláson kívül súlyos, gyulladásos tünetek vagy ízületi elváltozások uralhatják a klinikai képet. A legsúlyosabb esetekben az immunológiai elváltozások tünetei laboratóriumi kóros értékekben is megmutatkoznak.

Gomba, a M. furfur (Malassezia furfur) okozta bőrelváltozás. (Szándékosan nem gombafertőzést írunk, mert ez a mikroba a bőr normál flórájának tagja, vagyis lényegében mindenkin megtalálható a bőrön.)

A probléma leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik, és kialakulásához nem szükséges a szervezet immunrendszerének csökkent működése, meleg, nedves környezet vagy komolyabb belszervi megbetegedés. Emberről emberre terjedése nem ismert vagy legalábbis extrém ritka.

Többnyire a törzs (hát, vállak ill. mellkas) bőrén jelentkezik, ritkábban a nyakig felhúzódhatnak a tünetek. Az arcon nagyon ritkán találkozunk vele. Kezdetben halványbarna, finoman hámló kerek, többnyire néhány milliméter – egy-két centiméter átmérőjű, alig előemelkedő foltok jelennek a meg a bőrön. Ez a periódus általában rövid ideig tart csak. Ezt követően többnyire világossá, fehérré (hypopigmentálttá) válnak a foltok (ún. leukoderma alakul ki), melyek még mutathatnak továbbra is diszkrét (enyhe) hámlást. Ezek a foltok a normál bőrszínhez képest nagyon feltűnőek lehetnek, különösen nyáron, napozás után, mikor a nem érintett bőrfelület amúgy is lebarnul.

A diagnózishoz többnyire nincs szükség mikrobiológiai vizsgálatra, a jellegzetes bőrtünetek alapján a szakembernek általában nagyon egyszerű felállítani a kórismét.

Kezelésében legtöbbször lokális (helyileg alkalmazott, vagyis oldat, kenőcs, krém stb.) szerek alkalmazása elégséges, de szóba jöhet belsőlegesen alkalmazott gombaellenes készítmények használata is (gyógyszerek), különösen gyakran visszatérő esetekben.