Euromedica - Egészségügyi Szolgáltató Központ - Egészségben élen járunk

Euromedica - Egészségügyi szolgáltató központ - Egészségben élen járunk

Egészségben élen járunk 

nyitóoldal    I    nyitvatartás    I   írjon nekünk e-mailt    I       I  

BŐRGYÓGYÁSZAT

Bőrbetegségek

Körömgombásodás (onychomycosis)

A körömgombásodás, orvosi szakkifejezéssel onychomycosis a kéz vagy lábujj körmének gombák okozta fertőzése. A körömgomba világszerte probléma, népbetegségnek tekinthető. A gombával fertőzött körmön leggyakrabban sárgás, homályos (esetenként fehéres vagy zöldesbarna) elszíneződés jelenik meg. A köröm szabad éle, ritkábban az oldala megvastagodik, az elszíneződés lassan az egész körömre ráterjed, formája eltorzul, fénytelenné válik. Alatta elpusztult körömdarabok gyűlnek össze, és végül leválhat a körömágyról. Kezdetben a köröm csak ritkán fáj, de a későbbiek során, amikor megvastagodik, a körömágyra gyakorolt nyomás fájdalmat okozhat. Egy körömből kiindulva a fertőzés átterjedhet a kéz vagy láb többi körmére is.

A láb és a körmök fertőzöttsége sokkal gyakoribb, mint a kézkörmök ilyen betegsége. Kialakulása külső tényezőktől (éghajlati viszonyoktól, életmódbeli, ruházkodási szokásoktól, élet- és munkakörülményektől) és belső faktoroktól (alapbetegségektől, nemtől, életkortól) függ. Ennek megfelelően a fertőzések gyakorisága még Európában is változatos képet mutat, 1,7 -13 % közötti aránnyal. Egyes betegségekhez - pl. cukorbetegséghez - társulva 20-30 %-ot is elérheti. A fertőzés idősebb korban sokkal gyakoribb. A bőrgyógyászok által igazolt esetek 40%-ában a láb és lábkörmök gombás fertőzöttsége együttesen található meg. Amellett, hogy esztétikailag és pszichikailag zavarja a beteget, gyakran életminőségüket is hátrányosan befolyásolja. Járási, lábbeli-viselési problémákhoz, orbánc és más betegségek kialakulásához vezethet, főként ha a kor előrehaladtával a hajlamosító tényezők halmozottan fordulnak elő.

A körömgombásodás okozói:

A kórokozók legnagyobbrészt az emberi bőr és köröm szaruanyagát emészteni képes bőrgombák (ún. dermatophytonok), melyek jelentős része kifejezetten az emberi szervezethez és környezetéhez adaptálódott (antropofil). Másrészt olyan sarjadzó- és penészgombák is megtámadhatják a bőrt és a körmöt, melyek mindennapos lakói az emberi bőrnek, és számukra megfelelő körülmények között képesek betegséget okozni.

Figyelmeztető jelek:

Ha a talpunkon száraz hámlás alakul ki, vagy - főként nyári időszakban - apró, savós bennékű, égő, viszkető hólyagocskák jelennek meg, felmerül a fertőzés gyanúja. A talpi rész oldalán, lábfejre húzódva, az ún. mokaszin vonalban létrejövő hámló, viszonylag éles határú, viszkető, enyhén gyulladt folyamat is gombás fertőzésre utal. A lábujjak között kialakuló hámlás, berepedezés hasonlóképpen intő jel. A lábkörmök, gyakran a nagylábujj körmének deformáltsága, mely lassan, fokozatosan, vagy sérülést követően jön létre, leginkább gombás eredetű. A körömgombásodás klinikai képe meglehetősen változatos, így a téves diagnózis veszélye nagy, a kezelés pedig költséges, ezért a "figyelmeztető jeleket" feltétlenül bőrgyógyász szakorvosnak kell azonosítania.

A lábgombásodás megelőzhető és gyógyítható. Természetesen a megelőzés olcsóbb és kényelmesebb, de ha a fertőzés már kialakult, gyógyszeres kezeléssel és a fertőzőforrás kiiktatásával az újrafertőződés megakadályozható.

A fertőzés kialakulását az egészségtelen lábbeli, mely hátrányosan befolyásolja a láb anatómiáját, összepréseli a lábujjakat, nem engedi szellőzni a lábat, valamint a műszálas zokni, harisnya egyértelműen elősegíti. A munkaruházat (bakancs, gumicsizma) gyakori használata, az üzemi, közösségi fürdők, tusolók hasonlóképp veszélyforrások. A nyilvános fürdők, uszodák vize, kommunális helyiségei, padlózata nagy mennyiségben tartalmaznak fertőző gombaelemeket, melyek más betegek lábáról kerülnek a környezetbe.

    Teendők:

  • A megelőzés legfontosabb része a mindennapos lábmosás után a lábfej, a talp és a lábujjközök szárazra törlése, hintőporozása. A lábizzadás ecsetelőkkel, hintőporokkal való megakadályozása a gombák életkörülményeit rontja. Különösen fontos ez a gyakori uszodalátogatóknál, rendszeres sportot, komoly fizikai erőkifejtést végzőknél. A saját törölköző és papucs használata természetes higiénés követelmény.

  • A bőr- és körömgombásodás gyanúja esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Ennek legfontosabb oka, hogy más bőr- és körömelváltozások is hasonló tünetekkel járhatnak, az önkezelés tehát fölösleges, sőt egyenesen káros lehet.

A kezelés önmagában nem jelenti a végleges gyógyulást. A visszafertőződés megakadályozása legalább ilyen fontos lépés. Ennek legegyszerűbb módja a fertőzőforrás megszüntetése, mely részben a gombásodásra veszélyeztető helyek elkerülésével, részben fertőtlenítéssel oldhatók meg. A kiújulás forrása általában a harisnya, ill. a lábbeli, vagy valamely családtag a közös fürdőszoba használata révén. Ezért javasolt a pamut zoknik magasabb hőmérsékleten való mosása, vasalása, ill. a lábbelik rendszeres fertőtlenítése. A fürdőszoba gumiszőnyegét, a fürdőkádat hypóval lehet fertőtleníteni. Körömvágás után a manikűr-felszerelést fertőtleníteni kell.

Kezelés:

A körömgomba kezelésére külsőleg alkalmazandó ecsetelők, lakkok, valamint szájon át bevehető kapszulák, tabletták állnak rendelkezésre. A külső ecsetelők, ill. lakkok alkalmazása általában kisebb körömérintettség esetén hatékony, ezek terápiás költsége alacsonyabb. Hatékonyságuk általában a belsőleg alkalmazható gyógyszereké alatt marad. A szájon át alkalmazható kapszulák, tabletták jóval eredményesebbek, bár száz százalékos gyógyulást ebben az esetben sem ígérhetünk. Vannak olyan gombafajok, melyek a ma felírható gyógyszerek mindegyikével szemben ellenállóak, szerencsére azonban a fertőzésben ezek csak ritkán vesznek részt. A belsőleg alkalmazható szerek a külső szerekkel ellentétben belülről kifelé hatnak, felhalmozódnak a beteg körömben és ott elpusztítják a gombákat. Bár hatékonyságuk rendkívül jó, a köröm gyógyulásának idejét természetesen ezen gyógyszerek sem siettetik, hiszen a köröm beteg területének lenövése (az újonnan növő egészséges köröm mintegy letolja a beteg területet) a köröm növekedési ütemétől függ. Viszonyításképpen: a kézköröm teljes gombás érintettsége esetén (a körömlemez teljesen, a körömágyig beteg) kb. 6 hónap, lábköröm hasonló érintettsége esetén kb. 12 hónap a teljes lenövés átlagos ideje. A tabletták ill. kapszulák között vannak, melyeket naponta, ill. hetente kell szedni, ill. egyeseket lökésszerűen, hosszabb szünetek közbeiktatásával kell adni. Hátrányuk sok előnyük mellett (a csak lokális, vagyis helyi kezeléssel szemben) a magasabb terápiás költség.

Bármilyen terápiát választunk is, a hatékony kezelés első hónapjában - a lassú körömnövekedés miatt - általában nincs észrevehető javulás a körmön (észrevehető lenövés), ez általában a második hónap vége táján szembetűnő csak, onnantól a látható lassú lenövés folyamatos!